Továbblépni, ha szorít a cipő

Többször előkerül a kérdés, amikor olyasmikről posztolok, hogy hagyd magad mögött, ami már nem épít, hogy de hát akkor miféle emelkedett mesterek vagyunk mi, ha nem hagyjuk, hogy a fejünkre tiporjanak? Miért nem bocsátunk meg a hazugoknak, és egyáltalán, tartsd oda a másik orcádat is. Erre szeretnék most válaszolni. Azért most, mert részben most láttam meg tisztán a választ, részben pedig már eddig is láttam, csak nem tudtam így megfogalmazni. S bár nem érzem úgy, hogy akár nekem, akár másoknak magyarázkodniuk kellene az életvezetésük miatt, de mivel afféle tanító volnék, és sokan kérdeznek tőlem, hát válaszolok arra, ami sokakat érdekel. Tehát, miért érdemes igenis új lapot nyitni?

Ez a kérdés több aspektusból megközelíthető, nézzünk most néhányat!

1. Azt teszik meg veled, amit megengedsz. Az életünk a saját döntéseink következménye. Ha a főnököd reggelente a k* anyukád felkiáltással köszönt, és te nem teszel ellene semmit, nem próbálod megvédeni magad, és ha végül nem jön be semmi, nem váltasz munkahelyet, akkor gyakorlatilag nincs jogod panaszkodni emiatt. Választottál. Lehet, hogy a fix nyolcvanezret az anyázásért cserébe, de ez akkor is a te választásod. Amit egyszer megengedsz valakinek, hogy megtegyen veled, azt meg fogja tenni legközelebb is. A második esély nem azt jelenti, hogy mindig adunk valakinek újabb esélyt arra, hogy legázoljon. Pusztán azt jelenti, hogy miután elmondtam, mi fáj nekem a szituban, adok neki esélyt, hogy revideálja az álláspontját, vagy változtasson a viselkedésén. Ha ezek után nem változik, te pedig maradsz a szituációban, akkor neked ez kell, hogy így viselkedjenek veled.

2. A megbocsátás nem amnézia. Az, hogy valakire nem haragszol, vagy nincsen benned töltet az esemény iránt, megvalósítható, elérhető állapot, bár gyakorta könnyebb mondani, mint megtenni. De mégis, akár külső segítséggel, de a tölteteinket ki tudjuk oldani. De az, hogy nincs töltet, nem jelenti azt, hogy meg kell szűnnie az emlékezetnek, vagy úgy kéne tenni, mintha nem történt volna meg. Ha a forró platnira teszed a kezed és megég, miután meggyógyulsz, nem haragszol a tűzhelyre. De ha még egyszer rátenyerelsz, akkor egyszerűen csak túlságosan... nehezen tanulsz, mondjuk így. Az, hogy nem bízod a kecskére a káposztát, nem jelenti azt, hogy nem szereted a kecskét. Csupán annyit tesz, hogy tisztában vagy a kecske korlátaival és képességeivel, és ehhez mérten állsz hozzá te is az együttműködéshez. Sajnos vannak olyan emberek, akik annyira távol állnak tőled szellemi, érzelmi, lelki minőségben, hogy az együttműködés csak úgy lehetséges, ha nem működtök együtt

3. Annak az öt embernek vagy az átlaga, akivel a legtöbbször beszélsz. Még a bodhiszattva gyakorlat is azt mondja, hogy az a helyes cselekvés, ha nem tartod a kapcsolatot olyannal, aki lehúz. Amikor változunk és nekiállunk az életünket megváltoztatni, a régi energia, amit már igyekszel a hátad mögött hagyni, számodra kedves, közelálló személyek formájában fog "kísérteni". Nehéz lemondani egy barátságról, szerelemről, vagy ritkábban beszélni a szüleinkkel azért, mert már nem egy rezgésszinten működünk. De ha fejlődsz, ez óhatatlanul meg fog történni. Aki nem változik veled egy minőségben, azzal nem fogsz tudni szót érteni, és lehet, hogy ez nem csak neked tesz rosszat, de neki is. Nem véletlen voltak régen a tanítások beavatásokhoz kötve. Aki nincs azon a szinten, annak káros lehet egy-egy tanítás. Ha azt mondod egy súlyosan depressziós egyénnek, hogy minden rajta múlik, és az egész életéért ő a felelős, könnyen lehet, hogy öngyilkosságba üldözöd. Aki ennyire mély félelemszinten él, azt nem fogod tudni a felelősségvállalással feljebb emelni. Neki először gyógyulnia kell, és a többi. Az álmaid, céljaid megvalósulását veszélyezteted, ha olyanokkal tárgyalod meg, akiknek negatív gondolatai vannak ezekkel kapcsolatban.
Persze, erre lehetne mondani, hogy de ha olyan nagy, megvilágosodott bölcs vagy, akkor már nem hat rád mások gondolatainak energiája. Hogyne. És ha olyan magas szinten megvilágosodunk, akkor bárhová, bármikor, bármilyen testet képesek vagyunk manifesztálni magunknak, ezáltal legyőzzük a halált. Majd, ha ezen a szinten leszek, szólok. Egyelőre azt gyanítom, hogy akik ezzel jönnek (bírálnak), azok sincsenek még ilyen szinten... Már csak azért is, mert ha meg lenne világosodva, nem bírálna. Ez egy ego csapda, hogy neked hogyan kellene jónak lenned. Különösen szeret az ego a szenvedésben tocsogni, mivel az által könnyebben definiálja magát. Ezért hallasz ilyen álspirituális tanításokat, hogy hogy kell a rosszat elfogadni, és a többi. Nem kell a rosszat elfogadni. Nem vagy rossz ember attól, ha körülvonalazod a határaidat. Az Isteni küldetést sem lehet úgy megvalósítani, ha az életedet háttérbe szorítod és sutba dobod, az energiáidat szétforgácsolod felesleges feszültségekre.

4. Minden energia - a hazugság is. Végezetül a számomra legfontosabb, az energetikai szemlélet. Tudod, hogy a világban minden energia, ezt képes vagy Te is érzékelni. Amikor valakivel szemben "zsigeri" rossz érzésed van, az igaz. Gyakran előfordul, hogy megjelenik ez a kellemetlen érzés, de igyekszünk magunktól elhessegetni. Jaj, de hát olyan aranyos! Meg ezt meg azt mondta, hát akkor biztos úgy van! Később persze kiderül, hogy az érzésnek volt igaza, a gondolataink csak elleplezték előlünk az igazságot. Ez pedig azért érdekes, és nagyon fontos - számomra a legfontosabb! - mert az energia manifesztálja a körülöttünk megnyilvánuló dolgokat, mindent. Amikor valaki hazudik, vagy nem őszinte, akkor az energia áramlásban akadály van. Nem, vagy "ferdén" áramlik a "szósz". Ettől érzed a kellemetlen érzést, és ez nem múlik el, ez nem megbocsátás kérdése. Lehet nem haragudni, lehet elfelejteni, lehet szeretni is azt, aki téged bánt, de ha nincs, vagy hibás az energiaáramlás, akkor ezzel nem lehet mit kezdeni, legalábbis az adott személlyel kapcsolatban nem. Ilyenkor az a teendő, az a gyógyulás útja, ha felismered, hogy miért kell, hogy így bánjanak veled - mi a lecke, mit a tanulnivaló abból, ha megcsalnak, átvernek, hazudnak neked, becsmérelnek, stb. (kívánt rész beírandó). Amikor pedig ezt megtanultad, amikor ezt a fejlődési lépcsőt meglépted, akkor részint a környezeted változni fog - bevonzol új embereket, akik már nem bánnak így veled. Másrészt pedig a régi szereplők, akik a te történetedben csak tanítók voltak, de nekik még nem jött el az ideje, hogy változzanak, szépen elmúlnak mellőled. Ebben pedig Tiéd a cselekvő szerep.

Összefoglalva tehát: az, hogy valakivel megszakítod vagy minimalizálod a kapcsolatot, nem jelenti azt, hogy haragudnál, vagy nem tudnál szeretet energiát áramoltatni az ő irányába. Azonban nem kötelességed mindent elfogadni. Ami nem tesz jót neked, ami a szeretet útjáról le akar téríteni, azt hagyd magad mögött bátran!

Minden jót kívánok Neked!
Szeretettel: Helga



Ha tetszett a cikk, és úgy érzed, másoknak is hasznára lehet, kérlek, oszd meg a bejegyzés alatt található gombok valamelyikével. Köszönöm!