Transzformáció

Halottak napja szinte minden kultúrában megtalálható, és azt kultúránként máshogy ünneplik, máshogy emlékeznek meg róla. Vannak, akik ijesztőnek tartják a holt szellemeket és a hozzájuk kapcsolódó rítusokat. A megemlékezés lényege pedig pont ennek ellenkezője lenne, az, hogy hogy közelebb hozza az elmúlást, megkönnyítse annak elfogadását. Számos hagyományban ilyenkor segítenek az eltávozottak lelkeinek hazatérni, a Fénybe.

A tarot kártya nagy árkánumának 13. lapja a halál kártyája. Nem véletlenül ez a szerencsétlen szám. Azonban az elmúlás csak azt fenyegeti, aki nem képes elengedni, nem képes transzformálódni. A halál lapja is az energia ilyen jellegű, minőségbeli változását szimbolizálja. Ami elpusztul, annak a helyén növekedhet valami új, valami magasabb rendű. Ahogy a reinkarnációk körforgásában is az ember mindig fejlődik, egyre magasabb és magasabb rezgésszinteken születik újra, egyre letisztultabb észleléseket tapasztal meg.

Amikor valamitől nem tudunk elbúcsúzni, az rabul ejt, fogvatart minket. A ragaszkodás pedig gátat vet a szellemi, spirituális fejlődésnek. Ily módon megakadályozza, hogy beteljesítsük létezésünk valódi célját, azaz visszataláljunk természetes állapotunkhoz, az egységhez. Talán ezért is van, hogy aki elveszít valamit, az "kétségbe" esik...

Időnként mind el kell köszönjünk valamitől, hiszen az élet természetes velejárója a változás. Jobban járunk, ha önként engedünk el dolgokat, mint ha a Sors kerekének továbbgördülése erőszakkal szakítja ki kezünkből azokat. Vegyük észre a veszteségben a változást, a változásban pedig a transzformáció, a magasabb szintre átalakulás lehetőségét.

A témáról meghallgathatod az előadásomat a youtube-en.