A tízmilliószoros napokról már biztosan hallott valamit mindenki. Ha máshol nem, hát itt nálam a blogon, korábban. Most nézzük, mitől tízmilliószoros egy nap, és hogyan érinthet mindenkit egy buddhista ünnep?
Az égitestek megfigyelése (asztrológia) az ősi vallásoknak szerves része volt. Időszámításunk előtt a legtöbb vallás bizony inkább az égitestek, a Nap és a Hold tiszteletéből álltak, és ez a hagyomány több szálon fennmaradt. Például a kabbalisták is úgy tartják, hogy az újhold napján a legerősebb az adott hónap energiája, ezért érdemes ilyenkor meditálni. Buddhistaként is szokásos újholdkor, teliholdkor leborulásokat tartani, s ezáltal kerülni közelebb valamely isteni minőséghez. Nem is beszélve akár olyan keresztény ünnepekről, mint a húsvét, vagy a hamvazószerda, amelyek nem egy bizonyos naptári dátumhoz, hanem a Hold mozgásához kötődnek.
A vallás és a tudomány nem mindig különült el, hiszen a vallás régen - úgy, mint manapság a tudomány - az életre, a világmindenség működésére igyekezett válaszokat adni. Ezért fordulhat elő az, hogy ősi vallásos iratokban találunk olyasmit, ami kísértetiesen emlékeztet a mai kvantumfizikára...
Tehát elődeink már réges-régen megfigyelték, hogy a Hold komoly hatással van a Földre és a rajta élőkre, illetve, hogy bizonyos holdfázisok külön jelentőséggel bírnak. A legtöbb ilyen, "Hold-alapú" ünnep tehát nem csupán valamilyen eseményre emlékeztet, de valamilyen energetikai adottságot is jelez. Ahogy minden új- és teliholdkor intenzívebbek az energiák, könnyebben tudunk kapcsolódni bizonyos minőségekhez, úgy vannak speciális napok, amelyek "még jobbak", ha lehet ezt mondani.
Ilyen a 4 tibeti nagy Buddha nap, amelyeken Buddha életének fontos eseményeire emlékezünk. De tudjuk, hogy a vallásos történetek általában allegóriák is. Azaz az, hogy Buddha pont ezeken a napokon mit csinált megmutatja nekünk, hogy ezeken a napokon mit lehet, vagy mit érdemes csinálni, mire alkalmas a nap energetikája. Ezeken a napokon még az új- és teliholdkorinál is sokkal tisztább, erőteljesebb az energia, és ezáltal a lehetőségünk az istenivel való kapcsolódásra.
A Lhabab Düchen a mennybemenetel napja, ekkor Buddha felment a mennyekbe, hogy az isteneknek is átadja a tanítást, de nem maradt ott, hanem visszatért a mennyből a Földre. Mit is jelenthet ez? Egyrészt a teljessé tétel, a legmagasabb szint elérése történik. Buddha, miután megszerezte, és emberi tanítványainak átadta a tant, immár készen áll arra, hogy az isteneknek, azaz a felsőbb világnak is feltárja azt. Ilyenkor tehát alkalmunk nyílik a különböző terveink, projektjeink bemutatására. Valami újat elkezdeni, de tulajdonképpen úgy, hogy valamit befejezünk, amin már régóta dolgozunk. Például ma tesszük közzé a könyvet, amit már jó ideje írtunk és tökéletesítgettünk. Vagy valamit, amit már eddig is csináltunk, most magasabb szintre emelhetünk.
Azután Buddha cselekedete szolgálat is egyben. Azzal, hogy az istenek közé ment, és három hónapig tanította őket, az édesanyja iránt érzett hálát igyekezett leróni, illetve áldozatával segédkezett abban, hogy édesanyja is megszabadulhasson, egy "jobb helyen" születhessen újra. Ezen a napon tehát a jó cselekedeteink is sokszoros viszonzásra találnak. Érdemes kifejezni hálánkat, köszönetünket azoknak, akik segítettek idáig eljutnunk az úton, és tehetünk is értük valami kedveset; akármilyen apróság legyen is az, bőségesen vissza fogjuk kapni. Színtiszta befektetés a karma számlánkon! :)
Áldott napot mindenkinek! Szeretettel <3
