Ennek a mézeskalácsnak a receptjét sok évvel ezelőtt egy nagyon kedves hölgytől tanultam, aki egy barátom édesanyja volt, és sokmindent tanított nekem, afféle pótanyaként. Ő már nincs köztünk, és sajnos idén nyáron a lánya is eltávozott. Így hát én maradtam az egyetlen élő leánya. Hát most továbbadom nektek a receptjét nagy-nagy szeretettel, hogy Marika néni szíve, szeretete, gondoskodása a ti családjaitokban is tovább élhessen.
Tészta:
70 dkg liszt
30 dkg porcukor
1 ek. szódabikarbóna
2 dl méz
4 tojás
1 csomag mézeskalács fűszerkeverék (vagy fűszerek ízlés szerint)
A hozzávalókat összegyúrjuk, ha túl ragadós, még adhatunk hozzá lisztet. Vékonyra nyújtjuk (3-5 mm) és formára szaggatjuk. Kb. 180 fokos sima gázsütőben 5-7 perc alatt megsül. Ne süssük tovább, mert kemény lesz. Ha véletlen mégis megkeményedne, tegyünk mellé a sütisdobozba egy félbevágott almát, felpuhítja kb. fél nap alatt.
Ez a mézeskalács megőrzi a formáját is, de puha, ehető is marad. Jól zárható dobozban tárolva több, mint egy hónapig puha (hogy pontosan meddig, azt nem tudom, mert mindig elfogy).
Tojásmáz:
1 tojás fehérjéhez kb. 15 dkg porcukor, annyi fehérje, amennyi mázat szeretnél. Ehhez a mennyiséghez bőven elég 2 tojásból készült cukormáz.
A tojás fehérjét kemény habbá verjük, néhány csepp citromlével tovább verjük, majd a porcukrot apránként hozzá szitáljuk, miközben folyamatosan verjük.
A fehérjék méretétől függ, hogy mennyi cukrot vesz fel, minél több a cukor benne, annál hamarabb szárad.
Díszítsük a mézeskalácsokat cukormázzal és egyéb süteménydíszekkel. A máz száradása után tartsuk fém süteményesdobozban. Ha elég sűrű mázat sikerült csinálnunk, a díszítés a sütin néhány óra alatt megszárad.
Boldog karácsonyt!!!
Szeretettel
Helga
